Ondok Szilvia a Szegedi Tudományegyetemen védőnőnek tanul és most lesz másodéves. A martfűi illetőségű lány a Vidék kaland lehetőségére a Facebookon talált rá, és határozta el, hogy részt szeretne venni a programban. Mint mondta, úgy gondolta, hogy mindenképpen szeretné magát kipróbálni ezen a területen is. érdekelte ugyanis, hogy milyen ott az élet és hogyan dolgoznak az ott élő emberek. Szerette volna megragadni a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA által kínált lehetőséget.
Így jutott el Balmazújvárosba Vrancsik András fiatal gazdához, aki fogadó gazdaként vett részt az idei Vidék kaland programban, és fogadott gazdaságában vállalkozó szellemű városi kalandorokat. Ondok Szilvia tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a program során azt mindenképpen megtanulta, hogy az apróbb dolgokat is érdemes értékelni az életben. Példaként említettem, hogy az igen jól eső érzés volt, amikor a vacsorához a szükséges zöldségeket a gazda konyhakertjéből lehetett leszedni. Vagy például megtanulta, hogy az állatokkal addig, amíg eljutnak egy tenyésztési szintre, amit a gazdálkodó szeretne elérni, addig igen sokat kell velük foglalatoskodni, ez pedig a nap 24 órájára értendő. Így most már értékelni azt is, hogy gyakran milyen megfeszített munka eredményeként kerül az asztalra a jóízűen elfogyasztott étel.
Emellett a gazdálkodáshoz elengedhetetlenül szükséges segédmunka is fontos – mint mondta – mivel a munkavégzéshez nélkülözhetetlen szalmabálákat is be kell hordani és le kell rakni. Ezt a munkafolyamatot is élvezte elmondása szerint, mivel életében először vezethetett traktort. Ez számára extra élményt jelentett. Ami pedig feldobta a Vidék kaland minden percét, amit a fogadó gazdánál töltött, az az volt – mondta -, hogy kilépett a komfortzónájából. Ez bizsergető érzést adott számára, mivel ki tudta magát próbálni sok olyan tevékenységben, amit eddig nem csinált. Megemlítette még, hogy a baromfitelep is tetszett neki, ahol járt, mivel naposcsibékkel kellett foglalkoznia. A program ugyanis az állattenyésztéssel való ismerkedésről szólt, hiszen a fogadó gazdának mindemellett még volt egy 500 állatot számláló juhtelepe, amelyen még kisbárányok is voltak.
Úgy fogalmazott, hogy ha lehetősége adódnak akkor a későbbiekben is részt venne hasonló programokon, mivel a mezőgazdaság többi ágazatát is szívesen ismerné meg az állattenyésztésen kívül. Az szintén tetszett neki a programban, hogy a falusiak befogadók és érdeklődőek voltak. Néha úgy kezelték, mint egy hímes tojást, máskor pedig nem. Az ugyancsak fontos volt számára, hogy megismerhette a helyi gasztronómiát, mert olyan ételeket főztek, ami helyben szokás, például készítettek parasztreggelit és tálaltak slambucot is. Választott szakmájában vannak tervei, hogy lehetőség szerint kiválóan végezze majd a munkáját, de életét vidéki környezetben is el tudná képzelni. Hiányzik neki ugyanis a természet közelsége, aminek jótékony hatását a Vidék kaland során most megtapasztalta.
Az AGRYA Vidék kaland programjáról pedig az volt az összegző véleménye, hogy egy valódi kalandot kaptak a résztvevők, és mindenkinek csak ajánlani tudja, hogy, ha lehetősége van, próbálja ki, mert nem fog csalódni.
