Több lábon álló családi gazdaságban dolgozik nap mint nap Tárnok Sándor, a Békés megyei Szeghalmon, a gazdaság gerincét a szarvasmarha-tartás és a tojástermelés adja, de jelentős a szántóföldi növénytermesztés is, amely az állatokat látja el takarmánnyal.
A fiatal gazdálkodó már gyermekkorában elköteleződött a mezőgazdaság mellett, bár édesapja, aki vi8llamosmérnök, a gépészeti szakmák irányába terelgette. De végül is – ahogyan a fiatal gazda fogalmazott – magába szippantotta a mezőgazdasági gépészet, így további életútja egyértelművé vált. A nagyfokú mezőgazdasági érdeklődés abból is adódhatott, hogy édesanyja kertészmérnök, és már gyerekkorában megtapasztalta a mezőgazdasági munkák szépségét és árnyoldalait is.
Középiskolába Debrecenben járt a Mechwart András Gépipari Iskolába. Ide három évig járt, majd Szeghalomra került és itt érettségizett le, az érettségi mellé kapott egy fémforgácsoló szakmunkás-bizonyítványt is. Aztán Békés városában folytatta szakmai tanulmányait, amelynek eredményeként gépgyártás-technológiai technikusi oklevelet kapott. Ezt követően felvételt nyert a mezőtúri főiskolára, ahol három évig tanult – itt mezőgépészként végzett autógépész szakirányon – majd kiegészítő képzésen vett részt a gödöllői Szent István Egyetemen, ahol tanulmányai befejezésekor mezőgazdasági gépészmérnökként diplomázott.
A családi gazdaságban 400 hektáron gazdálkodnak, emellett van egy 200 állatot számláló szarvasmarha-állomány, továbbá van a gazdaságban egy 9600–as étkezési tojást termelő tojótelep, A tejtermelés éves szinten eléri a mintegy 1,4 millió litert, a tojástermelés pedig meghaladja a 2 millió darabot. A szántóföldön pedig kukoricát, tritikálét, szóját, napraforgót és szenázst termesztenek. Ezek azok a takarmánynövények, amelyek biztosítják az állatok ellátásához szükséges takarmányt.
Az a városi fiatal, aki hozzánk látogat igen sokféle mezőgazdasági tevékenységgel ismerkedhet meg – mondta Tárnok Sándor – mivel nemcsak a termelési folyamatokat ismerheti meg lépésről-lépésre a szarvasmarha-tartásban és a tojástermelésben, de a megismerkedhet a kereskedelemmel, értékesítéssel és a feldolgozással is. Így bármikor is jön a Vidék kalandor hozzánk, mindig lesz mit csinálnia és tudunk neki mindig valami érdekeset mutatni. Azt az életet szeretném megmutatni a városi fiataloknak, amit mi a mezőgazdaságban a munka során minden nap megtapasztalunk és átélünk. Vagyis lássák meg a városban élők is, hogy az élelmiszer-előállítás milyen sok munkát igényel, és milyen folyamatok zajlanak addig, amíg az élelmiszer az emberek asztalára kerül. De vannak azért szép mozzanatai is ennek az életformának, például amikor egy kis bocit kell a világra segíteni, ott könnyen el lehet érzékenyülni. Az állatszeretet mindenképpen szükséges az állattartáshoz. Néha ugyanis már a foltjáról is megismeri az ember a jószágot.
Hozzátette: a munkafolyamatokban a precíziós gazdálkodás elemei is megjelentek már az elmúlt időben. Ezek folyamatosan épülnek be a termelésbe, mivel a technológiafejlesztés kikényszeríti, hogy egyre kevesebben akarnak mezőgazdasági munkával foglalkozni. Ezért szükségszerű a munkafolyamatok korszerű eszközökkel való támogatása, mivel ez a tevékenységünket könnyíti. A fejlesztésnek viszont korlátot szab a mindenkori pénzügyi lehetőség. De munkaerőhiány már erősen érezhető az ágazatban.