A fiatal gazdálkodó, Nagy László már a szülők által alapított családi gazdaságban dolgozik Hejőbábán, mivel már jórészt átvette szülei gazdaságát testvérével együtt. A két testvér azonban külön-külön végzi a munkát. Nagy László mintegy 50 hektáron gazdálkodik.
A fiatal gazdálkodó birtokában lévő terület felén vetőmagot állít elő, facéliát (mézontófű) és lucernát. A terület másik felén kertészkedéssel foglalkozik, pattogatni való kukoricát állít elő, valamint görög- és sárgadinnyét termeszt, de van paprikája, paradicsomja is, sőt petrezselymet, hagymát és burgonyát is termeszt.
Nagy Lászlónak van szakmai középfokú végzettsége és hamarosan lesz mezőgazdasági irányú felsőfokú is, ugyanis a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tanul, és várhatóan a közeljövőben fejezi be egyetemi tanulmányait. Mivel volt középfokú szakmai végzettsége, ezért sikeresen pályázott és el is nyerte a fiatal gazdáknak járó uniós támogatást. Mindemellett azonban van még egy építőmérnöki diplomája is. Az első gazdasági évet 2011-ben teljesítette a saját neve alatt – mondta a fiatal gazda.
A Vidék kalandban részt vevő fiataloknak azt szeretné leginkább megmutatni, hogy a kertészkedéssel járó munka milyen nehéz, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is, mivel az áru eladásakor a kereskedőkkel is minden esetben meg kell harcolni a jó árért. Emellett a kertészetben most már folyamatos a munkaerőhiány, mivel a kertészkedés a legkézimunka-igényesebb terület a mezőgazdaságban. Ez pedig szintén nehezíti a gazdálkodó dolgát. De a kertészkedésnek vannak szép oldalai is, például amikor a jól végzett munkát követen leszüretelhető a termés. Nagy László ugyanakkor folyamatosan a lehetőségeket figyelembe véve fejleszti birtokát.
A Vidék kalandban való fogadógazdai részvételt az is motiválta, hogy Nagy László szeretné tapasztalatait átadni a következő generáció számára. A generációváltás a családi gazdaságban nem megy mindig zökkenőmentesen, mert a szülőkkel is el kell fogadtatni az újdonságokat. Megjegyezte: ez az állapot ugyanakkor nemcsak nála mutatkozik meg, hanem több helyen is jellemző, ahogyan azt kollégáitól tudja. A fiatal gazdálkodó ugyanakkor bízik abban, hogy a generációváltás meghozza azt a szemléletbeli változást is, amely szükséges a magyar mezőgazdaság további fejlődéséhez. Utalt arra is, hogy az elmúlt két évben betölti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei szervezetének egyik elnökhelyettesi tisztségét, ilyen minőségében pedig rálátása van a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében folyó mezőgazdálkodásra.