Bartal Regina, a kisigmándi családi gazdaságban nemcsak növénytermesztéssel, hanem méhészettel is foglalkozik, és bevallottan ez utóbbi tevékenységet nagyon szereti. Úgy döntött, hogy az idén részt vesz a Fiatal gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) Vidék kaland elnevezésű programjában, mint fogadó gazda.
A mezőgazdasággal családi indíttatás alapján kezdett komolyabban foglalkozni, és választotta végül élethivatásul ezt a munkát. A fiatal gazdálkodó jelenleg végzős hallgató a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári Mezőgazdasági és Élelmiszer-tudományi Karán. Amennyiben kézhez kapja a diplomáját, úgy általános mezőgazdasági mérnöki oklevelet szerez.
A családi gazdaságban szüleivel együtt művel mintegy 100 hektár termőföldet, amin szántóföldi növényeket termesztenek. A szántóföldi termelés gerincét a búza, a kukorica és a napraforgó adja. A termények nagy részét értékesítik, mivel állattenyésztéssel nem foglalkoznak, csak tyúkokat és juhokat tartanak a ház körül Ezért csak a saját szükségleteik kielégítésére szánt állatok számára tartanak meg elegendő takarmányt, a többi eladásra kerül. „A növénytermesztésben leginkább édesapám dolgozik – mondta a fiatal gazda. A családi gazdaságban a méhészeti vonal az, ami engem leginkább érdekel, bár a szüleim ebben a foglalatosságban is tevékenyen részt vállalnak.” A tanulást – mivel nappali képzésre jár – nehéz ugyan összeegyeztetni a munkával, de megoldhatónak tartja, hogy a családi gazdaságban is elvégezze feladatait.
Bartal Regina a gazdaság jövőjéről szólva elmondta, hogy szerinte a méhészetet fejleszteni lehetne, mivel a legújabb technológiákat még nem alkalmazzák ezen a területen. Pedig – mint mondta – jelentős a családi gazdaság méhészete, mivel mintegy 500 méhcsalád alkotja a méhészetet. Családonként egy-egy szezonban átlagosan mintegy 20 kilogramm mézzel lehet számolni. A méhek főként hársmézet gyűjtenek. A mézet hordós kiszerelésben szerződött felvásárlóknak adják el főként, de értékesítenek kisebb mennyiséget „háztól”, valamint termelői piacokon is. Szerencsére a korábbi méhpusztulás, ami az ország több térségében is jelentős károkat okozott, őket elkerülte. Ezt annak tudta be, hogy közelükben nem termesztenek repcét.
Bartal Regina a hozzájuk látogató városi Vidék kalandoroknak elsősorban a méhészetet mutatná meg, mivel a méheket csak kevesen ismerik és sokszor az emberek félnek is ezektől a hasznos rovaroktól. A méhészetet a fiatal gazda jó jövedelem-kiegészítésnek tartja a mezőgazdaságban, mivel az szezonális jellegű munka. Szerencsének tartja, hogy a környékben van elegendő méhlegelő, és a vándoroltatás megoldható 30 kilométeres körön belül.