Jelenlegi családi tanyagazdaságunk Kiskőrös külterületén most azért működik, mert néhány évvel ezelőtt feleségem inspirált arra, hogy végezzem el az Eszterházy Károly Egyetem Gyöngyösi Campusán a mezőgazdasági mérnöki szakot – összegezte a legfontosabb tényeket, amit gazdaságáról tudni kell Németh László, fiatal gazdálkodó.
Elmondta: felesége, Andrea is agrármérnök, akitől kedvet kapott a mezőgazdasági munkához, és végül 5 éve otthagyták Tatabányát, a jelentős dunántúli iparvárost azért, hogy az ország egy más, számukra ismeretlen táján, Kiskőrös külterületén egy tanyán gazdálkodjanak.
A családi gazdaságunk profilja az állattenyésztés illetve termékfeldolgozás. Kecsketej-termékeket két éve gyártunk és idén már tehéntej-termékekkel is bővült a piaci kínálatunk. Jelenleg 30 kecskénk van és márciusban vettünk egy tehenet is. Emellett tartunk még néhány mangalicát valamint tyúkok is kapirgálnak a tanya körül.
Csak a tejet dolgozzuk fel, húst nem. Elsősorban sajtokat készítünk, de abból igen széles a választék. A friss sajtoktól az érlelt trappistán és ementálin át a penészes sajtokig terjed a skála. Emellett készítünk még joghurtot és krémsajtot is. Évente tehénsajtból mintegy 500 kilót állítunk elő, míg a kecskesajtok termelése súlyban ennek mintegy a fele, 250-300 kilogramm. Termékeinket a környező települések – Soltvadkert, Izsák, Kiskőrös – termelői piacaira visszük, és ott közvetlenül értékesítjük.
A munkából rám hárul az állatgondozás, vagyis a takarmányozás, az állatok tisztán tartása, a tejfeldolgozást a feleségemmel közösen végezzük. A piaci árusítást pedig a feleségem vállalta magára.
A Vidék kalandban részt vevő városi kalandoroknak lényegében a tanyasi gazdálkodás és a tanyasi lét egészét szeretnénk megmutatni, ezért a hozzánk ellátogató fiatalokat be szeretnénk vonni a munkának szinte minden fázisába, amit ők is el tudnak végezni, például a kézi fejést is kipróbálhatják és megtanulhatják. Ebben az lesz számukra az érdekes, hogy beleláthatnak egy városhoz közeli családi tanyagazdaság mindennapjaiba, ahol egy hattagú család él, két felnőtt négy 10 éven aluli gyerekkel.
A gazdaságunk lényegében önfenntartó, bár kertészettel nem foglalkozunk, de konyhakertünk és gyümölcsösünk is van. Ez utóbbi adja a lekvárokhoz az alapanyagot, valamint a helyben termelt gyümölcsök kerülnek a joghurtokba is. Továbbá van gombapincénk és tökültetvényünk is. Mindezt láthatják és tapasztalatokat szerezhetnek minderről a „vidékkalandorok”. Így a gazdaságunk széles körűen diverzifikált. A gazdasági ügyeket pedig a feleségem intézi.
A jövőről szólva Németh László elmondta: a tehenet már vemhesítettük, amennyiben a borjú üsző lesz, úgy azt megtartjuk, ha nem, akkor veszünk egy másik tehenet is és folyamatosan bővíteni szeretnénk a tehenészetet. A kecskék pedig elég szapora jószágok, azok „bővülnek maguktól.” Látni kell ugyanakkor azt is, hogy egy tanyagazdaságban végzett munkához, amit csak ketten végzünk a feleségemmel, igen felkészültnek kell lenni, valamint nagy lelkierővel kell rendelkezni hozzá. Ilyen például, amikor a tehén ellését várjuk. Ez azért is jelent néha gondot, mert sem én, sem a feleségem nem végeztünk állattenyésztő szakot. Én ugyanis növénytermesztési és növényvédő szakmérnök vagyok, míg a feleségem mérnöktanár, környezetgazdálkodási szakmérnök és vidékfejlesztési agrármérnök. Már vannak ökológiai gazdálkodásba bevont területeink is, de az állattenyésztés bevonása a biogazdálkodásba szintén jó úton halad, mert most kötöttünk erre a területre szerződést egy minősítő szervezettel.
